Blog

A legtöbben úgy érkezünk meg egy kapcsolatba, hogy valahol mélyen szeretnénk jól csinálni. Jól szeretni, jól kommunikálni, jól reagálni. Szeretnénk elkerülni azokat a hibákat, amelyeket korábban elkövettünk, vagy amelyeket a szüleink kapcsolatában láttunk. És miközben arra törekszünk, hogy jó társak legyünk, sokszor észre sem vesszük, hogy egy...

Sokan úgy lépnek be egy kapcsolatba, hogy valahol mélyen azt remélik, végre megérkeznek. Hogy a másik jelenléte majd megnyugtatja azokat a részeiket, amelyek régóta bizonytalanok, hogy a szeretet begyógyítja a régi sebeket, és hogy a kapcsolat végre elhozza azt a biztonságot, amelyet korábban nem találtak meg.

Sok kapcsolat úgy kezdődik, mintha végre hazaértünk volna. Az első beszélgetések órákig tartanak, minden könnyűnek tűnik, a másik különlegesnek, ismerősnek és közelinek érződik. Ilyenkor sokan azt gondolják, hogy ha valami ennyire intenzív, akkor biztosan valódi is.

Sokan azt gondolják, hogy egy kapcsolat akkor működik jól, ha könnyű. Ha nincs túl sok konfliktus, ha minden gördülékenyen halad, ha a másik "passzol hozzánk". És amikor megjelennek a nehézségek, a különbségek vagy a feszültségek, akkor hajlamosak azt hinni, hogy valami elromlott.

A legtöbben azt gondolják, hogy a kapcsolatainkat a másik ember viselkedése alakítja. Hogy azért félünk, mert a másik bizonytalan, azért szorongunk, mert nem kapunk elég figyelmet, vagy azért távolodunk el, mert valami megváltozott közöttünk. Pedig nagyon sokszor nem maga a kapcsolat irányítja azt, amit érzünk, hanem azok a belső hiedelmek,...

Volt már olyan, hogy egy teljesen hétköznapi helyzet aránytalanul erős reakciót váltott ki belőled? Egy fél mondat, egy hangsúly, egy késői válasz, és hirtelen megjelent benned a düh, a szorongás vagy a visszahúzódás. Utólag talán te magad sem értetted, miért érintett ennyire mélyen valami, ami kívülről nézve apróságnak tűnt.

okan azt hiszik, hogy egy kapcsolatban a problémákat a kommunikáció okozza. Hogy rosszul fogalmazunk, túl érzékenyek vagyunk, vagy egyszerűen nem értjük egymást eléggé. Pedig nagyon sokszor nem is a szavak hozzák létre a feszültséget, hanem az az állapot, amiből reagálunk.