Hogyan tanul újra bízni a sérült szív?

A mai cikkemet, egy kedves kliensem ihlette!Szabad szeretni és jogod van hozzá!

"Mert aki vízbe megy előbb. vagy utóbb vizes lesz." 

Hogyan tanul újra bízni a sérült szív?

A legtöbben azt gondolják, hogy a bizalom egy döntés. Hogy egyszer csak elhatározzuk: mostantól újra bízni fogunk. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. Különösen akkor, ha valaki már megtapasztalta a csalódást, az árulást, az elhagyást vagy a megcsalást.

Mert amikor a szív sérül, nemcsak az érzéseink sérülnek.

Az idegrendszerünk is tanul.

Megtanulja, hogy a közelség veszélyes lehet. Hogy az, aki fontos számunkra, fájdalmat is okozhat. Hogy ami egyszer biztonságosnak tűnt, az egyik pillanatról a másikra összeomolhat.

És bár az esemény elmúlik, a test emlékszik.

Ezért történik meg olyan gyakran, hogy valaki egy új kapcsolatban találja magát, egy olyan ember mellett, aki semmiben sem hasonlít arra, aki korábban megbántotta, mégis ugyanazok a félelmek jelennek meg benne. Nem azért, mert a jelenlegi kapcsolat veszélyes, hanem mert a múlt tapasztalata még mindig ott él a rendszerében.

A pszichológia ezt nem gyengeségnek tekinti, hanem természetes védekező folyamatnak. Az agy egyik legfontosabb feladata a túlélés. Ha egyszer megtapasztalt valamit, ami fájdalmat okozott, akkor a jövőben igyekszik megelőzni, hogy ugyanez újra megtörténjen. Ezért válhat gyanússá egy késői üzenet, egy csendesebb nap vagy egy apró távolság is.

Nem azért, mert valóban baj van.

Hanem mert a rendszered már egyszer megtanulta, hogy lehet.

Volt már olyan, hogy valaki semmi olyat nem tett, ami indokolta volna a félelmedet, te mégis szorongani kezdtél?

Sokan ilyenkor azt hiszik, hogy a bizalom hiányzik belőlük. Pedig gyakran nem a bizalom hiányzik, hanem a biztonság érzése. A kettő nem ugyanaz.

A bizalom ugyanis nem ott születik meg, ahol nincsenek kockázatok. Nem ott, ahol biztosak lehetünk benne, hogy soha többé nem sérülünk. A bizalom ott kezdődik, ahol a bizonytalanság ellenére is nyitva maradunk a kapcsolódás lehetőségére.

Ez nem könnyű.

Mert a sérült szív legszívesebben bezárná az ajtót.

Megvédené magát.

Távol maradna mindentől, ami újra fájhat.

Csakhogy a védelemnek ára van.

Sokszor éppen az a közelség marad kívül, amelyre valójában vágyunk.

A kutatások szerint a bizalom nem egyetlen nagy döntésből épül fel, hanem sok apró tapasztalatból. Abból, hogy valaki következetes. Hogy a szavai és a tettei találkoznak. Hogy jelen van akkor is, amikor nem könnyű. Hogy nem tökéletes, de kiszámítható.

És ugyanilyen fontos az is, hogy mi magunk hogyan viszonyulunk a saját félelmeinkhez. Megpróbáljuk elnyomni őket, vagy kíváncsian figyelünk rájuk? Büntetjük magunkat miattuk, vagy megértjük, hogy valamikor ezek a reakciók segítettek túlélni?

A gyógyulás nem ott kezdődik, amikor már nem félsz.

Hanem ott, amikor a félelem ellenére is képes vagy jelen maradni.

Amikor nem a múltad dönt helyetted.

Amikor egy apró lépéssel több bizalmat adsz a jelennek, mint amennyit a múltad diktálna.

Talán ezért nem az a kérdés, hogy újra tudsz-e bízni.

Hanem az, hogy hajlandó vagy-e lassan, türelmesen megtanítani a szívednek, hogy nem minden történet végződik ugyanúgy.

🌿 "A belső út nem a menekülésről, hanem a hazatalálásról szól."

Szeretettel: Nyéki Gabriella -Kiret Sadhana Kaur